A biodinamikus szemlélet a mezőgazdaságban a természet ciklusaival harmóniában történő földművelést, a pszichoterápiában a test szintjén megélt terápiás élményt jelenti. Hasonlóképpen a gyógyítás fogalomtárában a biodinamikus szemléletű kezelés a testet saját belső szabályozó folyamataival harmóniában, azok működését ismerve támogatja. A craniosacralis terápia biodinamikus szemléletű alkalmazásakor nem a fizikai test szöveteihez hanem a testet eredendően létrehozó, működtető, szabályozó, rendező és gyógyító belső életerőkhöz kapcsolódunk.

A diagnózishoz és a kezeléshez is ezen erőkkel együttműködve és azokat tiszteletben tartva, manipuláció nélkül veszünk részt a test önszabályozó és öngyógyító folyamataiban. A manipuláció szándékától mentes, tapasztalt kezelő a test olyan finom szintjeivel képes kapcsolatot teremteni ahol a testnek már igen csekély a változással szembeni természetes ellenállása. Érzékelhető, ahogyan a test legfinomabb szintjein a kezelő aktív figyelmének és kezelési tapasztalatainak hatására bekövetkező változások a test sűrűbb rétegeiben, a kötőszövetek, izmok, csontok szintjén is következményként megjelennek. A biodinamikus öngyógyító kezelés felülről-lefelé, belülről-kifelé irányban segíti a test természetes önszabályozó folyamatait.

A biomechanikus megközelítés nem közvetlenül a testet rendező erőkkel, hanem azok munkájának a test szöveteiben érzékelhető következményeivel dolgoznak, azokra relatíve aktív technikákat alkalmazva. Az előbbi analógia alapján kívülről-befelé dolgoznak. Számos esetben a direkt technikákat alkalmazó kezelők ahogyan praxisuk során egyre inkább megismerik a testintelligencia működésének még finomabb energetikai hátterét, úgy a biodinamikus szemlélet felé kezdenek vonzódni.

Másik megközelítésben a biomechanikus szemlélet Dr. Sutherland, az egyik fő alapítóatya a terápiáról alkotott korai, míg a biodinamikus szemlélet életének kései elképzeléseit tükrözi. Dr. Upledger a “ Találozás belső gyógyítóddal ” című részint önéletrajzi könyvében arról számol be, hogy kezelési tapasztalatainak előrehaladtával fókusza a direkt manipulációról egyre inkább a belső gyógyítóval, a testintelligenciával való párbeszéd felé tolódott el.

A terápia fejlődése során az oszteopátia erőteljesebb manipulációs technikáiból a craniosacralis terápia mikromanipulációi felé finomodott, ahonnan a biodinamika manipuláció nélküli megközelítése felé is irányt vett.