Mi a teendő a leggyorsabb gyógyulás érdekében erős ágyéki gerincfájdalom esetén?

Mi okozza a derékfájást?

A derékfájásnak (összefoglaló nevén lumbágó) sokféle oka lehet. Okozhatja porckorongsérv (discus hernia), a porckorongsérvet megelőző állapotok (protrúzió, prolapszus), idegbecsípődés, az ülőideg gyulladása (ichias), ízületi tok becsípődés, kisízületi gyulladás, stb..

Már akár évekkel az első igazi “beáll a derék” jelenség előtt vannak figyelmeztető jelek: tompa fájdalom az adott gerincszakasz mozgásakor (deréknál főleg előrehajláskor, hosszantartó ülés után, nap végén; terhelés-sport után), illetve gyakori a reggeli, felkelést követő fájdalom is, mely pár óra után az izmok és szövetek mozgás általi „bemelegedésével” eltűnik.

Mi a teendő az első tünetek megjelenésekor?

Az ilyen típusú fájdalmak észlelésekor minél hamarabb érdemes szakembert felkeresni. Enyhe tüneteknél gyógytornász/manuálterapeuta/lágyrész terapeuta lehet hatékony segítség, erős fájdalommal, kisugárzással járó tünetek pontosításához orvosi diagnózis szükséges.

Miben tud segíteni a szakember?

• Alapos anamnézis felvétel után (az előzmények, tünetek, egyéb betegségek stb…kikérdezése) a szakember összeállít egy kezelési tervet. Ennek a tervnek részei lehetnek különböző manuális kezelések (manuálterápia, lágyrész kezelések, triggerpont terápia), idegmobilizáció, McKenzie terápia stb… és része a célzott, az adott problémára fókuszáló stabilizáló-mobilizáló , egyénre szabott torna összeállítása  (izomerősítés, nyújtás, csigolyák távolítása, porckorongok kisízületek tehermentesítése) és
• a hétköznapi tartások korrekciója (a velünk született, és életmódunk következtében kialakult tartásminták korrekcióját, és az ebből fakadó statikus testtartásaink és dinamikus mozgásaink korrekciója). Leggyakoribb helytelen statikus mozgásmintánk a helytelen ülés. Nézzünk csak meg egy számítógép előtt, vagy autóban, vagy csak egy étteremben ülő embert: a medencéje maga alá fordul, a dereka domborúvá válik (az ideális homorú helyzet helyett), a háta szintén domborodik, a feje előre csúszik. A derék szempontjából ez többszörösen derékfájdalmat létrehozó veszélyforrás: a derékcsigolyák között elhelyezkedő porckorongok ülésben hatalmas nyomásnak vannak kitéve (jóval többnek mint állásban, vagy járáskor), a domború helyzettel ez a nyomás még erőteljesebb lesz- sajnos ez a porckorongok összelapulását, kinyomódását fogja okozni. A kinyomódás miatt a porckorongsérv (más néven gerincsérv) veszélye nő, az összelapulással közelebb kerülnek egymáshoz a csigolyák ami a kisízületek, az ízületi tok és szalagrendszer sérülését, és ún „ízületi instabilitást”, az ízületek túlmozgását okozhatják, ami ördögi körként tovább rontja a porcok, ízületek stb állapotát. A „domború háttal való ülés” során a derék hátsó részén található szövetek megnyúlnak, sérülnek, összetapadhatnak, működésük elégtelenné válik. Az „rossz” ülés hatással van a medencére és az alsó végtagokra is: egyrészt gondoljuk el, mennyire lesz képes a farizmunk, amin egyfolytában ülünk helyesen és egészségesen működni? Másrészt az üléssel berövidülnek és elégtelen működésűvé válnak a derékra ható. alsó végtagokon található myofasciális láncok tagjai (egyik szakasza például a comb hátsó részén található sokat emlegett „hamstrings izomzat”) közül is jópáran. A derékfájdalmakkal sokszor egyidőben jelentkező kisugárzó fájdalmak oka lehet az ülőideg, de lehet az izmokat beburkoló sokszor említett fascia sérülése miatti fájdalom is.

Mi történik, ha nem vesszük komolyan a kezdeti tüneteket?

Amennyiben ez nem történik meg, a fájdalmak egyre gyakoribbak, erőteljesebbek lesznek (kezdetben évente, később félévente, havonta, hetente jelentkezhetnek), és egyre hosszabb időbe telik, amíg megszűnnek. Idővel gyakori lesz az éles, intenzív fájdalom (pl. előrehajláskor, ülésből való felálláskor) és általános, hogy állandó tompa fájdalomérzet marad a derék területén (krónikussá vált fájdalom), ami kisugározhat a lábakba is.

Akut tünetek:

Az „akut” fázisban éles fájdalom jelenik meg (általában hirtelen, de pár nap alatt fokozatosan is kialakulhat), szinte minden mozdulat és minden testhelyzet fájdalmas lesz. A fájdalom lehet helyi, csak a gerincben érződő, de ezen felül medencébe, csípőbe, lágyékba, alsó végtagokba kisugárzó fájdalom/zsibbadás is jelentkezhet.

Az akut tüneteket a nem kezelt kezdeti tünetek következményeként, mintegy utolsó cseppként a pohárban a következő okok (általában egy alkalommal történő nagyobb terhelés) válthatják ki:

• erős, nem megszokott fizikai munka, sport (hólapátolás, házimunkák: porszívózás pl.; kerti munkák: ásás, kapálás, gereblyézés, fűnyírás, stb.)
• hosszantartó ülés (kényelmetlen fotelben, kanapén, széken, autóban)
• „rossz mozdulat”: nehéz tárgyak cipelése emelése, dobálása.

Van, hogy ebben az akut fázisban találunk olyan testhelyzetet, ahol „megnyugszik a test” és nincs fájdalom, de van, hogy már nem. Az állandó, erős „idegi” fájdalom miatt az alvás is nehezen megy. Gyakran csak fájdalomcsillapítóval (gyógyszer, injekció, infúzió) csökkenthető a fájdalom, de van, hogy az sem hat.

Mi történik a szervezetben az előbb felsorolt fázisokban?

A mozgásszegény életmód, a rossz tartás, a fokozott idegrendszeri terhelés (stressz) és a gerincstabilizáló izmok specifikus erősítésének hiánya miatt, az izmok-kötőszövetek struktúrája változik (feszülések-összetapadások-gyengülések alakulnak ki bennük), keringésük (vér és nyirokkeringés) romlik, és nem tudják ellátni a csigolyákat és a porckorongokat tehermentesítő-mozgató funkciójukat.

A nem megfelelő gerinchasználat (sok ülés, kevés mozgás, „hanyag tartás” miatt átalakul a gerinc körüli szöveti struktúra (ma nem annyira izomzatról, hanem inkább myofasciáról-az izom és kötöszövetes struktúrák összességéről beszélünk) és megváltozik az idegrendszer izomtónus szabályozó működése is. A szöveteket tónusba hozó idegrendszer egyes „izmokat” túlfeszített állapotba hoz (ún „védekező izomfeszülés” mely megakadályozza a mozgást, így a további sérülés lehetőségét) más izmok „tetszhalott” állapotba kerülnek (miután lezajlott a folyamat, utána sem kapcsolnak be amikor szükség lenne rájuk, a folyamatot tovább rontva).   megváltozott neuromuszkuláris (ideg-izom) működés következtében megváltoznak a gerinc görbületei (az emberek nagy százalékánál a derékszakasz kiegyenesedik az ideális homorú helyzet helyett), és a terhelés túlzottan egyes szövetrészletekre, kisízületekre és a porckorongokra irányul. A helyzetet súlyosbíthatja, hogy az emberek többségénél ez a terhelés aszimmetrikus (strukturális, funkcionális, vagy pszichoszomatikus okok miatt).

A nem megfelelő terhelés következményei:

• változik a lágyszövetek (izmok, kötőszövet) feszülése: van, ahol túlzott nyomásnak, csavarásnak, húzásnak vannak kitéve, van, hol túlságosan belazulnak, emiatt:
  • az ízületeket körbevevő szalagrendszer bizonyos helyeken túlfeszül, máshol meglazul és emiatt elveszti stabilizáló funkcióját
  • az izomzat szintén egyes helyeken megfeszült, összeragadt, összetapadt,  merev lesz, máshol megnyúlt gyenge, így mind tartási (statikus: állás, ülés, fekvés), mind dinamikus (mozgás) funkciói zavart szenvednek.

A lágyszövetek megváltozott viszonyai miatt többféle zavar alakulhat ki:

• a szövetekben létrejött csavarások, feszülések, elhúzások miatt bizonyos területek túlterhelődnek: pl. az izmokat beborító, vagy önálló kötöszövetes struktúrák (háti-ágyéki kötőszövet-fascia thoracolumbalis) rostjai sérülnek,
• két csigolya közti porckorong az optimális helyzetéből elmozdul, leginkább hátra a gerincvelő, illetve aszimmetria esetén hátra- oldalra a gerincből kilépő ideggyökök irányába,
• a fokozott terhelés miatt a porckorong veszít a magasságából, így a csigolyák közelebb kerülnek egymáshoz (az őket stabilizáló tok és szalagrendszer meglazul) így a kisízületek nem megfelelően terhelődnek: az ízületet körbevevő tok, a gerincvelőből induló ideggyök „becsípődhet”, „összenyomódhat”.

A kialakult fájdalom oka

A fájdalom oka sokféle lehet, de leggyakrabban a fentebb felsorolt „zavarok”hoz kötődik, és általában szöveti diszfunkció, gyulladás kíséri. A gyulladás ödémával (duzzanat) jár, és ez a duzzanat nyomhatja a szöveteket, érzőidegeket, ideggyököket, gerincvelőt is. A fájdalmakat fokozhatja, hogy az idegrendszer parancsot ad a sérült terület körüli izmok-kötőszövetek megfeszítésére (a fentebb is említett „védekező izomfeszülés- ezáltal minél kevesebb mozgást engedve az adott területen), és a befeszült szövetek még inkább fokozhatják a duzzanat által létrehozott nyomást.

Teendők akut tünetek esetén

Fontos tudatosítanunk ebben a fázisban, hogy a fájdalom el fog múlni, de ehhez érdemes betartani a következő instrukciókat:

• Szakember felkeresése (gyógytornász, orvos)
• Akut szakaszban (első 2-3 nap) a gyulladás csökkentése
  • Nyugalom- pihentetés és mozgatás-mobilizálás megfelelő arányának a megtalálása: ezek látszólag egymásnak ellentmondó tevékenységek, de a lényeg, hogy találjuk meg azokat a testhelyzeteket (akár séta is lehet) amelyek közben az adott terület a lehető legkevésbé, vagy egyáltalán nem fáj. A fájdalmas rész akkor tud minél hamarabb regenerálódni, ha nem irritálódik (irritáció: amikor mozgás során újabb fájdalmat provokálunk, vagy olyan testhelyzetet veszünk fel, ami közben, vagy után rosszabb a fájdalom). A legújabb kutatások kimutatták, hogy nem a teljes mozgásmegvonás a lényeg, minél hamarabb el kell kezdeni a mozgatást, mobilizálást, így könnyebben tud az adott terület regenerálódni.

A mozgatás, mobilizálás nem aktív tornát jelent: gyógytornász által előírt olyan  gyakorlatok, amelyek nem okoznak erős fájdalmat, de ha nincs ilyen, meg kell találni a lehető legkevesebb fájdalmat kiváltó testhelyzetet (gyógytornász is tud ebben segíteni). Ebben a helyzetben minél több időt kell eltölteni, hogy a szervezet feszültségmentessé tudjon válni. Érdemes szabadságot kivenni, a nyugalom, tehermentesítés, feszültségmentesítés nagyot tud lendíteni a gyógyulás folyamatán.

• • Kerülni kell a fájdalmat provokáló mozdulatokat, testhelyzeteket, mert az irritáció hatására a tünetek fokozódhatnak (tilos: ülés, előrehajlás, a gerinc csavarása, előre döntés).

Akut fázisban tipikusan erős fájdalmakat kiváltó, kerülendő testhelyzetek:

• ágyból való „felgördüléses” felkelés (helyette ajánlott: talpra húzott lábakkal, és a medencét-vállövet egyszerre fordítva oldalra fordulás, így a gerinc nem csavarodik, majd felülés kartámasz segítségével, és enyhén behúzott köldökkel, combra támaszkodva felállás)
• ülés után erős fájdalom jelentkezhet (ilyenkor a derék domború helyzetbe kerül, a szövetek terhelődnek, a porc tovább nyomódhat kifelé, a gerinc kisízületein, a befeszült myofascián nagyobb a terhelés), emiatt ajánlott a minél rövidebb ideig tartó ülés, és felállás lásd mint fent (tipikus a wc-n, autóban való ülés utáni erős fájdalom)
• fogmosás, vasalás, mosogatás (az előredöntött helyzet miatt terhelődik a sérült rész) ezeket a tevékenységeket egyenes háttal, akár nagyterpeszben enyhén hajlított térdekkel végezzük
• előrehajlások (cipő bekötése stb…) – előrehajlás helyett nagyterpeszben („sumo” terpesz), medencét hátratolva, derekat egyenesen tartva döntsünk előre.

Ajánlott terápiák, szakemberek:

• Gyógytornász (McKenzie terápia, csigolyák-kisízületek távolságát növelő, nyújtózó, mobilizáló gyógytorna gyakorlatok, lágyrészterápiák- triggerpont kezelés, kineziológiai tapasz, anatomy trains), autogén tréning, cranioszakrális kezelés, relaxáció.

Ezen terápiák hatása:

• az idegrendszer „nyugtatása” (ez csökkenti a szöveti feszülést, segít rendezni a megváltozott keringési viszonyokat)
• testszimmetria helyreállításának megkezdése gyengéd módszerekkel
• Természetes gyulladáscsökkentők: feketenadálytő krém, árnika krém, tapaszok, zselék helyileg alkalmazva.
• Bizonyos esetben gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése (sok esetben ez elkerülhető).

Nem ajánlott az akut szakaszban:

• masszázs: a környező izmok lazítása átmenetileg enyhülést hozhat, de a masszázst követően pár óra múlva még erősebb fájdalom jelentkezhet (az idegrendszer azt érzékeli, hogy az általa befeszített izmok-kötőszövetek nem tartanak eléggé, és parancsot ad a még intenzívebb feszülésre, ami fokozhatja a fájdalmakat)
• szauna, fürdő, meleg kezelések (a gyulladást fokozhatja, a szöveteket átmenetileg belazíthatja)
• intenzív testmozgás (a séta, bizonyos gyógytorna gyakorlatok ajánlottak, ha közben nem fáj és nem fokozza a fájdalmat)

Amennyiben ezt sikerül megvalósítani, a fájdalom 1-3 nap múlva érezhetően csökkeni fog. Sajnos idővel, amikor már többször volt erős fájdalom a derék szakaszon de nem történt „utókezelés” és nem kezdődött el a test mintáinak a rendezése, van, hogy a 4. nap sincs változás (ilyenkor az orvoshoz forduló beteg jobb esetben non-szteroid, rosszabb esetben szteroid gyulladáscsökkentő és izomlazító injekciókat, infúziót kap). A gyógyszerek lehet, hogy csökkentik, megszűntetik a fájdalmat, de a kiváltó okot nem fogják, így csak idő kérdése mikor jelentkezik ismét. Ráadásul a szteroidtartalmú gyógyszerek ugyan nagy fájdalomnál erős gyulladáscsökkentő hatásuk révén hamar enyhülést hoznak, de káros mellékhatásuk, hogy tovább gyengítik az ízületeket stabilizáló szalagrendszert.

Ha sikerül betartani az akut szakaszra vonatkozó ajánlást, és minél hosszabb ideig egy olyan helyzetben tartani a sérült részt, ahol a legkisebb a fájdalomérzet, a gyulladás 2-3 nap alatt érezhetően csökkenni kezd, a megfeszült izmok ezzel egyidőben elkezdenek kiengedni, egyre több mozgás kivitelezhető fájdalom nélkül, vagy kisebb fájdalommal, mint előtte.

Az akut szakaszt követő regenerálódási fázis

Ebben a fázisban vannak még fájdalmak, de már nem annyira erősek (a maximálishoz képest kevesebb, mint 50%) és vannak fájdalomtalan időszakok is a nap folyamán.

A regenerálódási szakaszban elkezdhető a fokozatosan erősödő, a test jelzéseire különösen nagy figyelmet fordító gyengéd gyógytorna (minden nap, kis intenzitású, rövid ideig tartó ingereket adó, egyre növekvő nehézségi fokú gyakorlatokkal), a már fent említett terápiákkal párhuzamosan alkalmazva. A regeneráló mozgás kezdetben gyógytornász vezetésével ajánlott (egyénre szabott gyakorlatok betanulása és idővel nehezítése), amelyet később önmagában is végezhet a páciens.

Érdemes tudni

A derékfájás kezdeti vagy akut tünetei a test folyamatos önszabályozó, öngyógyító munkájának következtében rövidebb-hosszabb idő alatt maguktól is elmúlhatnak, de a gyökérok, a lágyszövetek, a csont és szalagrendszer aszimmetriája és a hétköznapi életben rögzült helytelen tartás/mozgásminták megmaradnak, ha nem ismerjük fel azokat és nem változtatunk rajtuk! És ha a tüneteket kiváltó okokon nem változtatunk, azok egyre sűrűbben vissza fognak térni, míg végül visszafordíthatatlan változásokat, fájdalmakat okozhatnak.

Az évek múlásával ezen tünetegyüttesek előfordulása egyre gyakoribb, a fájdalom egyre erőteljesebb lehet és a természetes öngyógyulás is egyre hosszabb időt vesz igénybe. Megnő a valószínűsége, hogy egy hirtelen rossz terhelés (nehéz tárgy emelése, sportmozdulat stb…), érzelmi megrázkódtatás, vagy hosszantartó statikus terhelés (pl. napágyban történő alvás, kanapén hanyag testhelyzetben felpolcolt lábbal való ülés stb…) esetén akut tünetegyüttes jelentkezik.

Fontos tudni!

Érzéskiesés; izom gyengeség, -bénulás; vizelet-széklettartási problémák esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ellenkező esetben ez végleges bénuláshoz vezethet.